2012. április 16., hétfő

Boldogság merre vagy?


Dius kérdezte meg tegnap vajon kinek mit jelent a boldogság. Elgondolkodtatott, vajon miért is érzem magam boldognak? Megvan mindenünk amire az embernek szüksége van; van házunk, van ruhánk és éhen sem fogunk halni. Sőt házátalakítási terveink vannak. Ezenfelül itt vagyunk egymásnak mi ketten és itt vannak a gyerekek is. Ha belegondolok hét évvel ezelőttig mindezt nem mondhattam volna el. Akkor még egyedül voltam hat gyerekkel, albérletben. A Csabi születése után, nagyon nagy szerencsével sikerült megvenni a mostani házunkat. Pár évre rá megismertem azt a csodálatos embert, aki most már a férjem, született két közös gyerekünk, és egyáltalán nem mellesleg az enyémeket is a sajátjaként neveli. Bár sokszor gondolok arra, hogy néhány évet ki kellet volna hagynom az életemből, azért azok a tapasztalatok nélkül nem lennék ugyanaz, aki most vagyok. Szokták mondani: ami nem öl meg, az megerősít, és én átmentem egy olyan fejlődésen ami  pozitív, és segít megtalálni az utat önmagamhoz.Viszont jól eltértem a témától, tehát boldogság. Sok- sok olyan pillanat amikor belefeledkezem a gyerekekbe, a környék csodálásába, a férjem nézésébe, és az érzéseim fokozhatatlanná válnak. Ezeket a pillanatokat kell minél többször elkapni, és máris kész a boldogság receptje. Azért hozzátartozik az is , hogy nekem nagyon kevés elég a boldogság megéléséhez, és ugyanolyan kevés kell ahhoz, hogy egy pillanat alatt a pokolban érezzem magam. Azt hiszem a tökéletes boldogsághoz ezeket a nagy érzelmi hullámzásokat kellene kiküszöbölnöm.

4 megjegyzés:

  1. Szívemből szóltál. És ha a pokolból felnézve látod a fényt, akkor az már visz felfelé. Csak nézz fel mindig, mert a pillanatok ott vannak.

    VálaszTörlés
  2. Mikor az ember nagyon lent van, akkor tud a boldogság pillanatból merítkezni!
    Jó volt olvasni a Te boldogságodat!:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kívánom neked, töltődj fel mielőbb a boldog pillanataidból!:)

      Törlés