2012. szeptember 26., szerda

Költözés

Régóta készülök megírni ezt a bejegyzést, de mostanáig csak halogattam, nem is tudom miért.
Szóval, szombaton költözünk. Nagyobb lesz a házunk, így sokkal kényelmesebb is, kicsit talán a gyerekek közti feszültségek is csökkennek. Igazán még most sem nagyon hiszem el, hogy sikerült elintézni, de most már megvan.
 Egyedül a régi házunk aggaszt, mert ugye két hitel párhuzamos fizetése nálunk sokkal jobb anyagi helyzetben levőket is megizzasztana, hát még minket ! Úgyhogy légyszives szurkoljatok, hogy minél előbb sikerüljön eladnunk.
 Sokat vacilláltunk mi lenne a helyes lépés, amikor megkaptuk a lehetőséget, végül azt a megoldást választottuk, ami inkább hosszú távon lesz jó a családnak. Ha maradunk, sokat könnyíthettünk volna az anyagi helyzetünkön, de sajnos itt számomra semmi lehetőség nem lenne munkához jutni. Persze ez majd évek múlva jelentett volna gondot, de innen egyre reménytelenebb. Nem szeretném megvárni nekem sikerül-e.
 Azonkívül oké, hogy sok jó ember kis helyen is elfér, de azért ennek is van határa, akárcsak az én tűrőképességemnek is. Na jó ez kicsit olyan mondvacsinált indok, mert eddig is megvoltunk,  de tényleg kezdek a helyhiány miatt egyre türelmetlenebb lenni.
 Így hogy a költözést választottuk, lett egy kényelmes házunk, mivel ott van bőlcsöde el tudok helyezkedni (legalábbis nagyobb esély van rá), vagyis haladhatunk előre az életben. Persze ennyi gyerekkel nem lesz egy sétagalopp, meg hát ott lesz az az érzés, hogy  "milyengonoszvagyokszegénygyerekeketbölcsibeadom". Nehéz lesz kimozdulni a komfortzónámból, de most már egyre inkább érzem, hogy muszáj.
 Úgyhogy költözünk. Szegény kicsi házikónk elvesztette a csatát, egy nagyobb ellenében, de hát remélem hamar új gazdára talál!

2012. szeptember 4., kedd

Elkezdődött...

Tegnap elkezdődött a tanév. Annyira édes volt a Csabi az iskolatáskával a hátán, olyan kicsinek és törékenynek tűnt. Ma már házi feladatot is kapott, hazajött, és már írta is. A Gábor fanyalog, hiszen számára semmi újat nem hoz ez a tanév, a tananyagon kívül, a Szabrina pedig örül a lyukas órának, és boldogan háborog a hatodik óra miatt, hisz ezek a "nagyok" kiváltságai. Itthon teljes a nyugalom, mindennel végzek mire jönnek haza,  élvezem a rendet ami rend is marad, és hallgatom az élménybeszámolókat.