2012. november 21., szerda

Gondolatok

Az elmúlt pár hétben folyamatosan azon gondolkoztam, vajon jól tettük, hogy elköltöztünk, vagy sem. Persze az érveimet már leírtam, és azóta is ugyan úgy gondolom, csak még mindig nehezemre esik a teljes életmód váltás. Arra viszont még most sem sikerült rájönnöm ki is vagyok valójában?
Anyuka, akinek így teljes az élete, gyerekeket nevelve? Aki megpróbálja a lehető legteljesebb mértékben leegyszerűsíteni az életét? Vagy esetleg egy olyan nő, aki éli az életét ebben a világban, és munka mellett neveli a gyerekeit? A mai kor adta kényelmet teljes mértékben kihasználva?
Igazából Anikó bejegyzése indította el a gondolataimat ebbe az irányba, mert attól tartok, ha elmegyek dolgozni meg fogok feledkezni a valódi értékekről. Sajnos soha nem sikerült még eddig megtalálnom az arany középutat, mindig a ló egyik oldaláról esek a másikra. Talán Boldogszer/ üzenete nem feltétlenül a civilizáció elhagyása, hanem inkább a hagyományaink követése, és újak kialakítása, és legfőképp saját magunk megtalálása.( Bocsánat Anikó, majdnem ugyanazt írtam amit te.) Sejtem, hogy mi az amit szívesen csinálnék, a gond az, hogy így megint csak itthon maradnék. Még Bicskén terveztük a férjemmel az állattenyésztést. Valószínűleg ez lesz a vége, leginkább egyéb lehetőségek híján. Beletartozik az is, hogy csak helyben vállalnék munkát, mert a kicsiket vinni- hozni kell a bölcsibe. Albertirsa pedig nem egy nagyváros, munkahelyeinek száma véges. Az állatok tartásához pedig minden adott itt is.
 Bár sikerült teljesen zavarosan leírnom a gondolataimat, még számomra is de nem baj. Majd, ha tisztába teszem őket, azt is leírom.:))

10 megjegyzés:

  1. Jó kis tükröt tartotok nekem Anikóval ezekkel az írásokkal. És ezt most jó értelemben mondom.
    Egyébként tényleg, elmentem dolgozni, és valahogy a valódi értékek kezdenek elsikkadni a rohanásban. Pedig ez még csak négy órás munka, és nem is állhatok meg itt, mert szükség lenne a nyolc órás nyújtotta anyagiakra...
    Legjobb lenne, ha lehetne egy olyan igazi választás, hogy a főállású anyaságot mint teljes értékű munkát végezhesse az ember, mert emellé még éppenséggel beleférne az állattartás, kertészkedés. De az a helyzet, hogy mindig választani kell. :(
    Kívánom, hogy sikerüljön olyan döntést hozni, ami hosszú távon is boldoggá tesz majd.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs egyszerű dolgod az biztos, én ezért hajlok inkább az egyszerűsítés felé.
      Talán nem kell választanom, mert főállású anyaként még van pár évem itthon a gyes után is. Hely pedig van az állatoknak.:))

      Törlés
  2. Erika, én nem bánom, hogy Te is írtál erről. Sőt, nekem már nagyon hiányzott az írásod!:-)
    Vívódik az ember mindig, de én hiszem, hogy az visz előrébb, hogyha azt csinálod amit szeretsz, és vágysz rá. De ez nagyon sok bukkanóval jár, anyagiakról nem is beszélek...
    Kívánom Neked is(meg magamnak is:-), hogy találd meg az utat. Sohasem késő....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Anikó!
      Tudom igazán mit szeretnék, csak 21 év után már felnőtt társaságra is vágyom, és néha a vágyaim az erősebbek. Meg elcsábít a mai kor életmódja. Nehéz észnél lenni, hogy a saját értékrendem legyen előtérben.

      Törlés
  3. Egész életünkben választani kell.Hidd el aki a gyermekeit nevelni szeretné az is Te vagy és aki esetleg dolgozni szeretne menni az is. Ez sokszor attól is függ hogy a hangulatunk milyen? Nem rossz döntés az állattartás sem de ez megint olyan dolog csak akkor kezdjél bele ha biztos vagy hogy ezt szeretnéd csinálni? Ahogy írod munkahely választási lehetőséged nem sok van ott helyben , de csak akkor kezdjél állattartásba ha szereted ezt a fajta munkát! Sok sikert kívánok ahhoz hogy jól döntsél!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van Éva, a dolgozni vágyás most a hangulatom miatt van. Kicsit besokalltam.
      Az állatok mellett leginkább az szól, hogy nem kell sok órát a munkahelyen töltenem. Marad időm a gyerekekre, és nem utolsósorban a férjemre.
      Meg szeretem nézni, ahogy felnőnek a kiscsibék. Most már az egész baromfiudvar saját keltetés, és ez nagyon jó érzés. Persze tudom, hogy a négylábúakkal több a munka, de a ganézással sincs semmi problémám.:))

      Törlés
  4. Végre itt vagy! Örülök, hogy írtál. Okosat mondani nem tudok, mi is gondolkodunk, hogy megéri-e nekem visszamenni valahova dolgozni, vagy maradjak inkább itthon. Drukkolok neked, hogy sikerüljön mihamarabb jó döntést hozni. Szívesen olvasnám majd az állatos sztorikat!!! :-)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nektek sincs könnyű dolgotok, hiszen ha dolgozol, egy teljesen más életet kell kialakítanotok. Meg nagyon nehéz megválni ezektől a kis manóktól.
      Kívánom, hogy a számotokra legjobb döntést hozzátok meg!
      Állatos sztorik valószínűleg lesznek!:))

      Törlés
  5. Nagyon Boldog Karácsonyt, ennek a szép nagy családnak!Sok puszi, Anikó

    VálaszTörlés
  6. Nagyon Boldog Új Évet kívánok nektek.

    VálaszTörlés