2013. január 1., kedd

Elmúltév


(Sajnos mostanában nem engedi a blogger, hogy megjegyzéseket hagyjak, ki tudja miért.)

Mostanában annyira képlékeny nálunk minden. Új rendszert kell kialakítanunk a mindennapokban, és talán munkám is lesz. Igaz messze az ideálistól, és még nem is biztos, így nem is szeretnék róla többet írni.
A gyrekeken most kezd látszani a változások hatása, főleg a tanulmányi eredményükön. Ilyenkor látom igazolva, hogy tényleg csak szükséges rossz a napközi, korántsem alkalmas a gyerekek tanulásához. A Csabi konkrétan sokszor leckeírás nélkül jön haza. Mostantól, tetszik vagy sem mindennap, ha hazajöttek az iskolából tanulniuk kell, hátha rájönnek, jobban járnak, ha az iskolában teszik, szórakozás helyett.

Ha az elmúlt évre visszatekintek, összességében pozitív volt. Sok embert megismertem, volt akit személyesen is. Igazából mindenkivel nagyon szívesen találkoznék, csak ugye a távolságok és a lehetőségek sokszor gátat szabnak.
 Azután volt a költözés amire egészen augusztus közepéig nem is gondoltunk komolyan. Persze, mivel nagyon kicsi volt a házunk, elméletben régen tervben volt, de hogy ilyen hamar realizálódik, arra nem számítottunk. Most már tényleg úgy is érzem, nem csak tudom, hogy helyes döntés volt. Még úgy is megérte, hogy több dolgot át kellet értékelnem magamban, pl. a gyerekekkel kapcsolatban. Nehéz volt a két kicsit bölcsődébe adnom, de jól érzik ott magukat, így az aggodalmaim kezdenek semmivé lenni. A nagyobbaknak a napközi a mumus, részben okkal, de ők is szeretnek ott lenni, a tanulás meg pótolható itthon is. Ha meg dolgozni kezdek, inkább ott legyenek, mint egyedül itthon.
Hogy ne maradjak újévi fogadalom nélkül, talán az lehetne, hogy sokkal rendszeresebben fogom vezetni a blogomat.

Összegezve köszönöm, hogy vagytok, és olvastok, és mindenkinek

                                         NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET 

kívánok!!

6 megjegyzés:

  1. Boldog új évet nektek, Erika! És várom a több bejegyzést! :-)

    VálaszTörlés
  2. Boldog Új Évet Nektek is. Én nagyon örülnék neki, ha rendszeresebben tudnék rólatok olvasni, úgyhogy várom majd a mindenféle híreket. :))

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm! Bár a ti gyakori írásotok még csak utópia a számomra, de igyekezni fogok.

    VálaszTörlés
  4. Én is annyira várom mindig az írásodat! Ugyhogy ezt kívánom magunknak, sok blogbejegyzést!
    És örülök, hogy ülepednek a dolgok benned! Sok, sok erőt! Én fele gyerekkel is néha megroppanok...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Anikó, ez nagyon jól esett!
      Amíg, mindig össze tudod szedni magadat nincs baj.
      Nekem, amikor már elviselhetetlenek, az segít, ha kivonulok a helyzetből. Nem fizikailag, csak lélekben nem vagyok ott. Ha üvölteni óhajtanak, csak tessék, elfér a levegőben. Ha egymásnak esnek, mehetnek a szobájukba higgadni.

      Törlés