2015. július 12., vasárnap

Szabadság

Múlt héten a nagyok táborozni voltak, így mi a két kicsivel maradtunk itthon. Bár a húgomék is itt voltak a kisfiával nyaralni(ők tényleg, Pesten laknak panelban), olyan pihentető volt a hét mintha elutaztunk volna. Nem kellett időre csinálni semmit és mivel ketten voltunk a három kicsi gyerekre, nagyon ráérősek voltak a napok.
 Amikor még főállásban voltam itthon, sosem tudtam úgy élvezni mint mostanában. Az kellett hozzá, hogy dolgozzak és felértékelődjenek a szabadnapok.
Azért remélem jövőre sikerül igazából is nyaralni menni, hátha még jobban fog tetszeni:)

2015. július 9., csütörtök

Így kerek

Két évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni egy munkahelyen. És elvarázsolt. Hogy mi volt ami ennyire megfogott benne, a mai napig nem tudnám megmondani. Jól éreztem magam, szerettem ott dolgozni.
Nekem ebből a helyből csupán néhány hónap adatott, de a férjem révén az életemből nem tűnt el teljesen. És folyamatosan visszavágytam. A munkába vezető út mellette vitt és a szívem mindig belesajdult a vágyakozásba.

És sikerült! Most már kerek a világ, minden a helyén van.